Fasza edzést könyveltem ma el. A múlt heti fiaskó után, amikor is kiderült, hogy nem mindenki osztja az álláspontomat azzal kapcsolatban, hogy hasazás közben röhögni kell, a mai edzéshez furán álltam neki.
Eleve nem akartam lemenni, mert meleg volt, és húztam a számat.
Aztán letoltam a képem. Kiderült, hogy András ugyanezzel küzdött ma, de melóból inkább idejött, mint hazament volna.
A bemelegítést ballisztika-kör kezdte. Volt:
- 30 kétkezes swing
- 20 duplabelles sumo
- 10-10 anchored snatch
- 15 duplabelles clean
Mindez kétszer. A hétfőivel összehasonlítva kifejezetten könnyű bemelegítés volt, de nem bírtam, kummantottam. Úgy becsülöm, hogy az összesnek úgy a 65 százalékát csináltam végig. Egyszerűen nem volt levegőm, kedvem, semmim hozzá. Azt hittem, ezután elmélet jön, mert hétfőn azt ígérte Matyi. Lószart, mama:
- Négyfokú létra felrántásból, katonai nyomásból és fűrészből
Miután megmásztuk a létra első három fokát, volt 15 másodperc pihenő, és csak aztán estünk neki a negyediknek. Ötször ismételtünk.
Itt fura dolog történt. Az első szar volt, kritikán aluli. A másodiknál (félig persze azért, mert Matyi a közelben ólálkodott) úgy döntöttem, hogy a vicc kedvéért odafigyelek az egyebekre (kézmozgás, feszítettség, váll tartása, hát nyújtás stb.).
Nem tudom, kívülről hogy festhettem, talán mint egy reumás-köszvényes majom. De belül konkrétan ott volt a tüzijáték meg a vigyor: hát értem én ezt, baszki! Pattant a csípő, feszült a has meg a segg, jó helyen volt a váll, egyenes volt a hát, lendült a kéz felrántásnál, feszült nyomásnál, lementem jó mélyre a lovaglóállásban. Minden passzolt, flow volt.
A negyediknél kezdtem, az ötödik sorra befejeztem: teljesen szétestem. De annyira intenzív élmény volt (nekem), hogy ezt mindenképp megismételném, át akarom élni megint.
Ja, és eljátszottam a gondolattal, hogy húszas súlyt használjak 16-os helyett. Nem jó ötlet, még nem. Hiába mondta MAtyi, hogy ha a létra harmadik foka is könnyedén felmászok, ideje más golyó után néznem. Hibás elképzelés.
